Virágoznak a templomok a Donáth úton – melyik a legkevésbé ronda?
S. Z. 2004. június 30. 16:35, utolsó frissítés: 15:58#b#[fotóriport]#/b# Alighanem vallási toleranciájáról fog elhíresülni a kolozsvári Donáth út: egy kilométeres útszakaszon három különböző felekezet temploma épül. Szemügyre vettük őket, szakértőnk: Pongrácz Eszter ötödéves műépítész-hallgató.
A sorban legelső katolikus templom emberemlékezet óta épül: mi tíz évre tippelünk, és bár az épület úgy tűnik, nagyjából kész, nem szabad elfelejteni, hogy a festés-szigetelés még hátravan. Ez egy 200-250 férőhelyes épület esetében nem kis munka. Nagy pluszpont viszont, hogy legalább egy rendes, templomhoz illően nagy telket vásároltak annak idején.
Ami a stílust illeti, ez a "late modern" csontig lerágott változata. Ez az irányzat a dekorációk teljes mellőzésére törekszik. Feltűnő, hogy az ablakok túl kicsik, és talán-talán az ablakkereteket utólag biggyesztették oda.
Mindkét oldalon van egy-egy kiugró (talán mellékoltár?), bár azoknak semmilyen esztétikai funkciójuk nincs, és a tetővel kifejezetten csúnyán dolgozták össze. A tető viszont érdekes: olyan, mintha meg lenne görbítve, mégsem az.
További hiba, hogy a háttérben levő, már készen álló papilak volumetriája (a nagyságrendek aránya) vetekszik a temploméval. A bejárat fölött levő esővédő kifejezetten riasztó: olyan, mintha a belépő fejére készülne omlani – ez szükségmegoldás: a tornyot és az esővédőt valószínűleg csak így lehetett összehozni.
A katolikus templomtól mellett építkező ortodoxok minimális pénzösszeget költöttek telekvásárra: az épületet egy lakótelepi foghíjra ékelték. Ez a szomszédoknak a legrosszabb – nem lesz valami kellemes harangszóra ébredni minden reggel...
Szakértőnk szerint az ortodox vallás szigorúsága tükröződik az építészetükben is: típus-templomokat építenek – ez például klasszikus keresztalakú, főhajó-két mellékhajó elrendezés.
A tervezők rugalmatlanságára jó példa a Deák Ferenc utcai templom: ott nem elég, hogy lebontottak két műemlék barokk házat, de az egységes utcafrontot is megszakították. Mindezt azért, mert a telek nem volt szabályos téglalap, és ha a frontba illesztették volna a templomot, akkor annak alaprajza nem lehetett volna tökéletesen szabályos.
Az építőanyagok kiválasztásakor a Donáth úton is az ár volt a legfőbb szempont: a beton a legolcsóbb ilyen méretű építkezésekkor, bár az igaz, hogy a tornyot nemigen tarthatja meg más.
Egy gyors becslés szerint ez csupán a szerkezet 60%-a, az épület ennél jóval magasabb lesz, és ha az apró részletek kidolgozását is beszámítjuk, akkor az építkezésben még a munka felénél sem tartanak.
Egészen fura a lépcsők elhelyezése: építészetileg hiba lépcsőt tenni az ablakba (a fotón jobboldalt). Az sem világos, hol lesz a bejárat: ha oda öntenek magas betonlépcsőt, ahol most a falétra van, akkor az el fogja takarni a földszinten levő ajtót (baloldalt).
Az utca végében épülő református templom terve Makovecz Imre, illetve tanítványa Müller Csaba munkája: első pillantásra szembetűnőek a Makovecz-stílusjegyek – a fa és az organikus formák dominanciája, a jurtaformájú főhajó, valamint az ősmagyar motívumokat idéző díszítőelemek.
Az épület esztétikus, és építészetileg sem rossz, bár nem egy igazán nagy durranás – a visszafogott organikus formák és ősmagyar motívumok miatt valószínűleg hosszú időn keresztül tetszetős maradhat.
Most keressük a kákán a csomót: mivel az épület nagy része fából készült, és sok gerenda görbített, a templom építése komoly pénzbe kerülhetett. A karbantartás sem lesz olcsó: az apró fadekorációkat négy-ötévente fel kell majd újítani (esetleg cserélni), ahhoz pedig drága szakemberekre lesz szükség.
Ezenkívül fura, hogy mennyire kis telekre épült: nincsen egy olyan tér, ahol templomként érvényesülhetne, bár ezen sokat javít a háttérben levő, fákkal borított domboldal. Az épület belsejét nem tekinthettük meg, de kívülről nagyon kicsinek tűnik – ugyanakkor különösen hatalmas az ablak a kis bejárathoz képest.
Valamiképp az ablak nyitja magát, az ember inkább ott járna be, mint az ajtón (a szabály az, hogy az ajtó kell "nagy" benyomást keltsen egy épületen). Ugyancsak fura, hogy a bejárat fölött egy üres betonfal húzódik. Azonban lehetséges, hogy Müller építészetileg meg tudja indokolni döntését – mondja szakértőnk, erre azonban csak az épület befejezése után derülhet fény.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!