Kolozsvári esküvői divatkalauz
szerk. 2004. augusztus 19. 09:42, utolsó frissítés: 2004. augusztus 18. 18:47#b#[foróriport]#/b# A kínai közmondás szerint az ember, amikor születik, még nem, amikor meghal, már nem lát. A tisztánlátás királyi pillanata maga az esküvő – véli a bölcs. Hát mi is kipucoltuk fényképezőgépünk optikáját, és megnéztünk pár esküvői szerkót.
Augusztus kétségkívül az esküvők hónapja. Ekkor, a hétvégeken a Kolozsvár központjában lévő házasságkötő iroda előtti násznép valósággal eltorlaszolja a forgalmat. A szórakozott szemlélő számára úgy tűnik, mintha az idei divat pont olyan lenne, mint a tavalyi, vagy az azelőtti. Ha így van, nyugodjunk bele, a házasság egy konzervatív intézmény. Fejlődés azért mégis van, mert 20 éve nem voltak manelek. A divatszakértőnké a szó:
Férfiak. Az idősebb korosztály továbbra is az unalmas sötétkék vagy fekete öltönyben jár esküvőkre, egyedül a nyakkendő az, amit időnként aktualizálnak. Ennek oka a karácsonyi ajándékozási hagyományban keresendő. A férfiak nyakkendői kékek vagy lilák, és előrebocsátjuk, a kékről sokat fogunk még hallani ebben a cikkben. Minden esetre a rövidebbre vett fazont csak pocaktalanoknak ajánljuk.
Igazodjunk az ünnepi hangulathoz a zakónk hajtókájára tűzött (halat, Obi Wan Kenobit vagy elefánttemetőt formázó) művirággal. És ami fontos, tartsunk ki a melegben is, nem vagyunk mi bohém muzsikusok, hogy ingujjra vetkőzünk!
A fiatalabb férfiak, így rendszerint a vőlegények is, a melegre való tekintettel inkább a világos színű öltönyt, rendszerint a szürke valamely árnyalatát választják. Azért a szabásvonal itt is a klasszikus – milyen jó megőrizni az érettségi zakónkat! – igazán extrémen divatos szerelést nem sikerült dokumentálnunk. De az is tény, hogy a nemrég még gyakorta felbukkanó lila zakó, fekete nadrág, fehér zokni borzalom-együttes sem került idén a szemünk elé. Köszönjük!
Klasszikus esküvői viselet minden korosztály számára, nem árt, ha a kislányt idejében rózsaszínű bálkirálynőnek nevelik. Nem tudjuk, hogy az ilyen hordhatatlan ruhácskákat hol lehet beszerezni, talán létezik kölcsönző, vagy valamilyen furcsa rózsaszín-ruhácskákat terjesztő szekta, mert egyszeri alkalomra biztos nem érdemes megvenni. De lehet, hogy mégis.
A miniatűr vőlegény-mennyasszony kompozíció képeslapra valóan ízléstelen. Aki ettől függetlenül ragaszkodik ehhez a mókához, arra azért ügyeljen, hogy a kisfiú sötét szandáljához ne adjon fehér zoknit, a kislány fehér csipkekölteményéhez pedig narancssárga strandpapucsot. Esetleg a hasonló gyerek-idomítási helyzetek elkerülése végett idejekorán, megfontolt elővigyázatosságból használjon minőségi óvszert!
Ha nincs egy rongyunk, amit felvegyünk, kisegít a népviselet, azzal mindig megúszhatjuk a balhét. Kivéve, ha a cinikus yuppie rokonunk a vőlegény, akkor talán inkább feszítsünk magunkra valami piros latex cuccot, fogaink között pedig szorítsunk láncos korbácsot. De ne is, a vőlegénynek ilyenkor már annyira mindegy, hogy vegyük csak fel a népvisit, és csak az éjfél utáni tortadobálás után öltözzünk át latexbe.
Igen, a kék!, Giotto kékje, Picasso kék korszakának kékje, a megpenészedett málnahab kékje. A korosabb hölgyekről le nem kopik az obligát egyszínű kiskosztüm, vagy szintén egyszínű hosszú szoknya, blúz, blézer összeállítás, a fiatalabbak azért már kombinálnak. A fotón egyébként a kolozsvári esküvők elengedhetetlen momentumát, a polgármesteri hivatallal szembeni emlékműnél, az úgynevezett hangvillánál való fotózkodást is megörökítettük. (Ha ügyesen tarjuk a reklámzacskónkat, nem lesz rajta a fotón – lessük el ezeket a stikákat is).
Ez a kép még a Félsziget idején készült a marosvásárhelyi Week-enden, és csak azért válogattuk be, mert megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy a férfiak mindenhol unalmasak, a nők pedig vagy a népviseletet, vagy a kék báli ruhájukat választják. A derékban fűzött selyem/bársony modell nagyon érzéki, de valamilyen okból kifolyólag még mindig csak nők viselik.
És íme, egy kék mennyasszony is, a házasság utáni várható elhízást is belekalkuláló öltönybe csomagolt, szabadrúgás-pózban várakozó vőlegénnyel. A konty-költemény és a kék (bocs, megint kék) menyasszonyi ruha azért mégiscsak innovatívabb, mint a fehér ruha, fehér fátyol szerelés.
A fiatalabb korosztály spontán eleganciája: rövid ujjú nadrágkosztüm vidám színekben (lehetőleg kék!), fekete pocak, fehér öltönnyel balra el, virágok a földön – hej élet-élet, bús, gyönyörű élet! Ügyeljünk, hogy a táskánk és a cipőnk színe megegyezzen a kosztümével, a fekete és barna bőrtáskákat ideje már kidobni.
A menő vőlegények a, természetesen világos öltönyhöz magában mintás selyemmellényt, és sötét napszemüveget viselnek. Mi azért értékeltük volna, ha a mennyasszony mindeközben dívásra veszi. Így viszont csak ruhájának egyszerű szabásvonalát és kellemes, halvány mályvaszínét nyugtáztuk cinkosan a sok fehér puffos költemény után.
Még három példa a női fantáziátlanságra: krémszínű, hosszú unalom, vállkendővel, kék kiskosztüm fekete cipővel, és vállpánt nélküli estélyi-csökevény, fekete rózsácskákkal szegélyezett, fűzős felsővel. A pasikról inkább már nem is mondunk semmit.
A képeken szereplő személyek kizárólag a képzeletünk szüleményei. A valósággal való bármilyen hasonlóság csak a véletlen műve.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!